Makkos Tamás

Makkos Tamás vagyok, ezennel szeretnék pár szóban bemutatkozni.

1980-ban 16 évesen kezdtem postagalambokkal foglalkozni, Csornán ahol születtem és ahol gyermekéveimet töltöttem.

Versenyórára nem volt pénzem, így komoly állomány kialakítására illetve versenyzésre nem gondolhattam. Szabadidőm jelentős résztét Jakab Sanyinál töltöttem ami kiváló iskolának bizonyult a későbbiek során. Aprólékosan megismertem állományát és az eredményes galambászat csínját-bínját.

1988-ban költöztem Ócsára és azonnal építettem egy galambházat. Sanyitól kaptam 10 pár tenyészgalambot és elhatároztam hogy itt ütőképes állományt építek és aktívan kezdek el versenyezni.

A kiinduló tenyészállomány nem volt akármien 15-20000 km-es galambok leszármazottjaiból állt, pl: Kotymán, Symonsok, Fábryk, és Anker galambok szerepeltek a származási lapokon.

Pályafutásom legnagyobb hibájának tartom, hogy 1 év után elcseréltem Őket nagynevű budapesti tenyésztők galambjaival.

1990-ben ismét Jakab Sanyi segítségét kértem, ezúttal is megkaptam a kért galambokat. Sikerült megszereznem Megyeri Zolitól a 6661-es Verstraete vérű SK hímet, amelynek utódjai sok örömet szereztek nekem, főleg a 1315-ös tojó révén. A 6661-et Szili Péter tenyésztette Anker galambokból, a 4 szülő sokat mondhat a hozzáértőknek, Ból, Chantal, Filiszter és Jenke.

1996-ban Szili Péter akit gyerekkora óta ismerek, felszámolta állományát és ekkor hoztam Tőle 11 db galambot. Ezek többnyire eredeti Hartogsoktól, Jakab Sanyi és Horváth Karcsi galambjaitól származtak, máig ezek a galambok képezik állományom alapját.

2002-ben nagy lépést tettem a hosszú és a maraton táv irányába Pintéréktől hoztam 12 db Brinkmann vérű galambot jó kapcsolatom révén Petőházy Gábortól is bekerült néhány kiváló tenyész az állományomba, hogy csak 2 db Van Breement említsem, amelyek eredetileg Grampsch Pistától származnak. Azt mondanom sem kell hogy Jakab Sanyi dúca továbbra is kiapadhatatlan forrás számomra, bár igyekszem ritkán ostromolni.

Mai állományom létszáma a Maratonba történő bekapcsolódás miatt kissé elszaladt, hiszen meghaladja a 150-et.

Versenyzési lehetőségem tulajdonképpen sikeresen indultam az A-11-ben, de kapcsolatom nem volt felhőtlen a többiekkel. Az egyesület szétment, és én 4 évig Dunaharasztiba kényszerültem.

1991-1998 között a BII-es kerületben jegyezték az eredményeim, ahol az általános csapatbajnokságban folyamatosan az első 10-ben szerepeltem. Első bajnokságomat 1997-ben a fiatalok versenyén értem el.

1998-ban, gépkocsim kényszerű eladása végett a dunaharasztis lehetőségem is kátyúba került, de ekkor szerencsére mentőövet dobott a Peller-Klub. Újjáalakítottuk az A11-et. És Peller Józsi vállalta, hogy kiküldi a kocsit Ócsára, így 1999-2002 között itt röptettünk. Itt sem szerepeltem rosszul, általában az első ötben végeztem. A fiatalok bajnokságát három alkalommal nyertem meg.

2003-ban igazoltunk a Kolumbiába, ahol reményeim szerint végleges otthonra találtunk/találtam. Galambászatom nyugvópontra jutott, és ettől kezdve kiemelkedő időszakot tudhatok magam mögött. 2003-ban mindjárt minden bajnoksági formát megnyertem.

Köszönöm hogy elolvastad, ha kedved van nézz körül honlapomon.

Üdvözlettel: Makkos Tamás